-Bill... Bill... nem birom gyere el onnan.
Sohajtja Tom halkan, de Bill nem akarja abba hagyni szerené ha össze tartoznànak de ahzt hiszi ha ennek vége akkor soha többé nem fognak majd szoba àlni egymàssal. Gondalatait az hoszta vissza hogy szàjàba érez valami furàt, érzi ahogy kifolyik a szàlyàbol elfordul és kiköpi. De aztàn ismét szàjàba veszi. tom belemarkol a hajàba.
-Gyere ide!
-Miért? Nem volt jo?
-De, nagyon is! de most én jövök!
Tom lassan ràfekszik Billre csokolja ahol éri és mintha ez ez elsö és az utolso lenne! Meg fogja Bill férfiassàgàgàt és huzogatni kezdi! Egyre gyorsabban egésze addig mig el nem ernyer és a ondoja rànem megy Tom arcà aki letörli és vissza màszik Bill emllé!
-Tom én...
-Sss... Most inkàb aludjunk majd holnap megfürdünk!
Bill odabulj Tom mellé és simogata a hasàt. Tom meg àt ölelte és a hàtàt. Pàr perc mulva màr mind a ketten mélyen aludtak.
Reggel mikor Bill kinyitota a szemét észra vette hogy Tom nincs mellete!
-Talàn àlom volt, egy szép àlom!
Hortelen bekordult a gyomra! Lezsaladt és làtta hogy Tom ép kajàt csinàl!
-Kapok belöle én is?
-Persze!
Bill ugy csinàlt mintha nem történt volna semmi oda ment elvett egy szendot a tànyérbol! Leült. Elgondolkodot most történt vagy nem történt! Ijet még nem àlmodot soha, volt amikor Tommal àlmodot de ennyire még soha nem volt intenziv mint most, mintha tényleg megtörtént volna! Ahogy Tom öt csokolta az este érezték hogy szeretik egymàst. Biztos hogy csak egy àlom volt. Tom nem meleg!
Gondolataibol az keltette ki hogy érzet két kezet ahogy lassan àtöleli hàturol!
-Hogy aludtàl? - Kérdi Tom és megcsokolja kedvesét aki immàr élete értelme lett, idàig is az volt de mindig azt hitte hogy lesz egy làny aki az lesz.
-Jol!
Bill enyit tudoot ki mondani a szàjàn. Az a tudat hpgy tényleg volt valami tegnap köztük... Olyan boldog lett hogy megfordult és ugy ràmàszot Tomra hogy ö nem birt megàlni a làbàn és hanyat estek mind a ketten.
-Persze neked is jo reggelt!- nevettet Tom!
-Neked is! Szeretlek!
-Annak örülök! Csak letszi szàlj le rolam!
-Miért?
-Beszélnünk kéne nem gondolod?
-Miröl? Remélem nem azt akarod mondani hogy felejtsük el a tegnap estét!
-Azt soha nem fogom elfelejteni!
-Akkor?
-Bill, én szeretlek akkor is ha nem szabad! De titokba kell tartanunk mindent, nem szabad hogy ki derüljön. Anyàék fràszt kapnànak megaztàn koràn hivot Gordon hogy mi lenne ha ma velük ebédelnénk!
-Remélem elfogadtad!
-Azt mondtam hogy majd még meglàtjuk, nem tudtam hogy mikor kellsz fel!
-Màr fen vagyok!
-Akkor hivd fel te!
-Jo
Miutàn felhivta oda ment Tom hoz és bele üllt az ölébe!
-Tom? Mi most akkor "jàrunk"?
-Nem tudom hogy minek nevezük! De igen, nagyon ugy tünik!...
