Reggel mikor Bill felébredt hirtelen megijedt! Ott feküdt mellete a tesvére Tom. Azt hitte hogy álmodik! Még 2 nap és menniük kell ismét a probákra! Mindenki azt hiszi hogy nyaralnak! Pedig nem! Ithon vannak kimentek 1 napra és haza is jöttek! Akkor alakultak ki az érzelmeik! Azóta összevesztek egyszer, na de minden kapcsolatba van veszekedés! De a békülés a legszebb dolog! Testvére csókja! Érintése! Ölelése! Vágyat érzet hogy megcsókolja de nem akarta felébreszteni. Lassan végigsimitott ízmos testén! Érezte Tom kockáit! Hetente kétszer jár gyúrni nem izmot akar csak szálkásit. Gustav mindik kigúnyolja de mikor mutkor meglátta Tom testét mikor öltöztek elált a szava is. Kérdezte is Tom tól hogy mit csinál hogy ijen kockái vannak! Tom meg kiröhögte hogy mijen idiota Gustav.
Hirtelen Tom megmocant és kinyújtotta a kezét és a másik párnán elkez kezdte simogatni nem találta meg(...XD). Ki nyitotta a szemét és ránézet Billre!
-Azt hittem hogy már nem is vagy melletem! - Mondta álmosan!
-De itt vagyok csak fel keltem!
-Ja azt látom! Gyere ide!
És magához huzta testvérét!
-Szeretlek Tom!
-Ühüm!
Feküdtek még egy darabig majd Bill felült!
-Mi a baj?
-Olyan éhes vagyok!
-Menjünk csináljunk valamit!
Ahogy leértek csörgöt a telefon!
-Anya az!- Mondta Bill!
-Ne vedd fel!
-Jaj Tom muszály!
-Nem nem az! Hagyad ne vedd fel!
-Fel szeretném venni!
És fel vette!
-Szia mond!
-Jajj kicsi fiam annyira sanálom! Szamanta hamarosan elköltözik innen! Ki fogom tenni őket. Annyira sajnálom nem tudtam hogy ennyire megfogtok rám sértődni!
-Nem anyú semmi baj hagyd csak. Kicsit furán jött ki a dolog de semmi baj! Csak felhúztuk magunkat! Nem haragszunk csak miért nem szóltál? Terveztük hogy ott alszunk(füllentett Bill)hogy töbet tudjunk beszélni!
-Sajnálom!
-Ne sajnáld de nem fogunk többet abba az ágyakba befeküdni!
-Na de miért?
-Azért mert nem csak mi feküdtünk benne hanem az én ágyamba egy vad idegen!
-Na de lecserélem a lepedőt!
-Nem anyú akkor se!
-Na de a Hoteleke is befeküsztök az ágyba!
-Az nem az az ágy amibe kiskorom óta aludtam!
-Vegyünk másik ágyat?
-Jaj anyú nem ugy megy az! Hogy veszel egy ágyat és kész! Az egész szobámat átrendezték! 12 éves korom óta az az ágyam 8 éve! Ragaszkodom hozzá! Abba nőtem fel!
-Veszünk egy ugyanolyat!
-De nem fogsz találni!
-Miért?
-Mert azóta sokkal jobb ágyakat gyártanak!
-Kicsi fiam most mit csináljak?
-Jaj anya nem vagyok már kicsi!
-Mig én élek adig mindig az én kicsi fiam maradsz!
-Jó anyú!
-Szeretném ha ma át jönnétek!
-Anya azt akarja hogy menjünk át!
-Kivan zárva!
-Bocsi anyu de nemérünk rá!
-Bill azért hívtalak mert el akartam mondani nektek hogy nagyon megbetegedtem én is!
-Hogy? Mi a bajod?
-Ugy hivják! Nagyon hiányzanak a fiaim és nem akarják meg látogatni az anyukat kór! Gyógyithatatlan!
-Anyú... Komolyan mi a baj?
-Semmi más! Már gyogyszert is kaptam rá! Az meg úgy hívják nyugtató!
-Anyú komolyan nincs semmi bajod, minek neked nyugtató?
- Kis fiam most mondtam mijen bajom van! Szültem két fiút ikreket és 1dolgot csináltam rosszul és már is haragszanak rám!
-Át megyek ma jó? Meg gyógyitalak!
-Az lenne a legjóbb! A Tom is jön?
-Nem tudom!
-Mikor jösz?
-Délután!
-Várlak kicsim szia!
-Anya vár minket estére!
-Engem ugyan várha!
-Ne szorakozz már muszály mennünk!
-És miért? Csináltam kaját ott van egyél!
-Köszi! Anya nyugtatot szed! Nagyon megbántottuk!
-Jaj Bill ne már, anyú mindig szedet nyugtatót! Mikot 13 évesen meghuztak téged matekból akkor is meg mikor sikeresek lettünk! Meg mikor apa azt mondta hogy el megy 2 hónapra!
-Te arra is emlékszel? 6 éves voltál!
-Naná hogy emlékszem anyú akkor kezdte el szedni! Aztán apa már soha nem jött haza! és hirtelen költöztünk aztán jött Gordon és minden megváltozott! Anya ismét mosolygot és te meg nagyon sokáig szomorkodtál apa miat. Sosem felejtem el amikor bejöttél és azt mondtad ha nagy leszel te is kamon soför akarsz lenni hogy apával lehes!
-Te jó ég! Én már rég elfelejtettem!
-Akkor volt a legnagyob szükséged rám! Aztán 12 évesen azt hittem kezdesz normális ember lenni! Erre szoknyát huztál fel!
-És még mindig meg van jó! Szerettem azt a szoknyát!
-Gusztáv és Georg akkirba mindig lebuziztak!
-Tényleg?
-Ja és mindig engem szivattak akoriba hogy hogy lehet nekem ijen buzi a tesom! Aztán akkor mentél el abba a sztár születik be és megismerted Pétert! Végre normálisan öltöztél nagyon jó ba lettél a Gustával! És onnan minden jó lett!
-El sem hiszem hogy ezekre mind emlékszel!
Bill oda ment a kanapéhoz ahol Tom ült és beleült az ölébe! Erre tesoja csak mosolygot. Megcsókolta! Meg mégegyszer!
-El kéne mennem bolt ba!
-Miért?
-Kéne venni ovszert!
-Tom nem akarom hogy elmenj!
-Cicus muszáj!
-Nem engedlek!
Bill megfordult hogy szembe legyen tesojával!
-Nehéz vagy!
-Nem is igaz!
-De igaz, ha igy fojtatod hamarosan könyed dunyha lesz belőled!
-Nem is!
-Nem hát!
-Látod mijen vagy?
-Nem azt látom hogy folyton ogyozól mint egy lány! Fiú vagy nem? A lnyok szoktak fogyózni! Neked meg még csak a feled be se kéne hogy megfordiljon ez szó.
-Miért?
-Azért kicsim mert már igy is mindenki azt hiszi hogy Anorexiás vagy!
-Ha az lennék nem volnák ijen kövér! És nem mondanád hogy nehéz vagyok!
-De hát nem vagy nehéz! Épp ez az, mint egy baba csak annyi higy te még nálam is magasabb vagy!
-Nem tehetek róla!
-Tudom!
-Tényleg nem vagyok nehéz?
-Egyáltalán nem!
-Csókolj meg!
Tom oda hajolt hozzá és lágyan megcsokolta! bill ahogy megérezte tetvére hideg pircingjét kirázta ahidag és mégis melege lett! Érezte hogy valami nincs rendbe hogy a lába már nincs a kanapén de nem akarta kinyitni a szemét. Hirtelen hireget érzet a segge alatt. Akkor kinyittota a szemét! Akkor vette észre hogy már nem a napaliba van hanem a konyha asztalon.
-Hideg ám!
-Tényleg?
-Mégis csak negéz voltam ha képesvoltál elhozni idáig hogy eiie a hideg szarra ültes!
-Fel mehetünk a szobámba is ha akarod!
-Jó menjünk!
-Kérek egy kis időt ugyanis nincs ovszer! Két perc és vagyok!
-Nem hagyhatsz itt!
-Jaj Bill! Utána azt csinálunk amit akarsz jó?
-De negyon siess!
Tom épp hogy kilépet a házból Tesojának már is hiányzott! Épp ugy ahogy neki is hiányzott Bill! Siettet! A legközelebbi boltba bement és vette csomó ovszert! Az eladós nő magy szemekkel nézte Tommot hogy mennyi ovszert vesz. végül csak azt kérdezte: -Másvalamit nem kér?
Még vett 3 doboz cigit!
Mire haza ért nagy csend fogadta! Túl nagy csend!
-Kicsim! Megyjöttem!
Semmi
-Édesem?
Semmi!
-Hahó! Bill hol vagy?
Tom felszaladt a szobájába majd Billébe is enézet sehol nem volt!
-Kicsim most bujocskázni akarsz?
-Mert nekem már áll a farkam és örülnék ha elöbujnál!
Kinázet az udvarra ott sincs senki! Bement a konyhába ás hirtelen megcsuszot vérbe!
-Hogy kerül ez ide?
-Bill teszorakozol? Nem jó vicc!
Ahogy arébb lépet hogy megnéze honnan jön ez a sok vér észre vette Bill ott feküdt holt fehéren! És előlefolyt a vér!
-Te jó ég! Bill! Kicsim hallasz? Bill ne tedd ezt velem mitörtént? Bill hallod? Komolyan szolalj már meg!
Elővette zsebéből a telefont és kihivta a mentőket! Elég sok idő kelet míg kijöttek. Tom nem mozdult el mellőle! Csak ott ált és nézet! Maga elé! Nem tudta mi történt! Mikor kérdezték akkor is azt mondta hogy nem tudja nem volt otthon.
A korhátzba nagy volt a csend! Felhívta Georgot hogy mi van de nem tudott senki mát hívni mert annyira ki volt hogy miközbe Georgal beszélt elbőgte magát! De Georg szolt Gustav nak és az ikrek annyának! És mind igyekeztek be!
Tom kisírt szemekkel fogadta őket!
-Tudsz már valamit?-Georg!
-Nem semmit-Tom!
-Remélem tudod hogy bármi van mi itt vagyunk!-Gustav!
-Persze!-Tom
-Kicsim mi történt?-Simone
-El mentem a boltba cigit venni! Mire haza jöttem már ott feküdt!
-Az én kicsi fiam!-Simone!
Hirtelen kijött egy idös hapsi fehér ruhába!
-Doktor úr mondja hogy jól van az öcsém!
-Mi mindent megtettünk érte!
-Ugye nem halt meg! Istenem az én hibám!
-Nem halt meg!
-Jó van? Bemehetek hozzá?
-Megengedné hogy befejezzem?
-Elnézést!
-Szóval! Nagyon sok vért vesztett! Ahogy elesett beverte a fejét és megsérült a memoriája! Idővel hejre áll de most még saját anyát se biztos hogy megismeri!
-Elesett! Hogy?
-Nem tudom a vizsgálatok során minden jel arra útal hogy megcsúszott!
-Zoknia mászkált! Hányszor mondtam neki hogy elöbb utobb ugyel esik hogy beveri a fejét! De nem halgat rám! Soha nem hallgat rám!
És akkor Tom újra elsírta magát!
-Lánom kell! Musszály! Bemehetnék hozzá?
-De csak egyenkét! Nem oly rég kelt fel! Nem foglyatudni hogy kivagy!
-Megértettem!
-Tesok igaz?
-Az öcsém!
-Egyforma az orruk!
-10 percel idősebb vagyok nála!
-Tessék?
-Ő nem csak a testvérem, ő az ikertestvérem!
És Tom ismét sírt!
-Menjen maga elsőnek!
-Köszönöm!
Tom lassan belépet a szobába és látta ott feküdni Billt!
-Szia Bill!
-Szia! Az a nevem igaz? Téged hogy hivnak? Ki vagy?
-Jaj én Tom vagyok a testvéred!
-Van testvérem?
-Igen, én vagok az!
-Komolyan?
-Igen, miért?
-Az orvos azt mondta hogy ne bizzak meg mindenkibe! Vannak akik hazudni fognak!
-De én nem hazudok!
-Akkor jó!
-Mond csak Tom, mi történt velem?
-Az nagyon jó kérdés! Elmentem cigit venni és mire hazaértem te már ott feküdtél vérbe fagyva! Annyira hihetetlen! Annyira féltettelek! Azt hittem megogsz halni!
-De nem haltam meg! Látod!
-És ha mégis? Ha más bajod is lett volna? Bele halok ha meghalsz! Kellesz nekem! Te vagy mindenem! Nélküled nem tudnák tovább élni!
-Tényleg a tesóm vagy? Vagy csak szerelmet vallasz nekem?
-Jajj Bill! Semmire sem emlékszel!
-Miért mire kéne?
-Sokmindenre! De majd othon mindem rendbe lesz! Csak ne mászkálj többé zokniba!
-Miért?
-Azért mert most azért vegy itt és azért nem emléksel rám! Ránk!
-Tesék?
Ennyi!...
